ITT ALÁírja a petíciót

Lakhatási rendszerünk csődöt mondott. Az Európai Unióban több mint 85 millió embert sújtanak túlzottan magas lakhatási költségek. Rengetegen élnek rossz minőségű vagy rossz állapotban levő otthonokban. A szociális lakások és megfizethető lakhatási lehetőségek várólistái egyre hosszabbak. Az energiaszegénység, a kilakoltatás és a hajléktalanság veszélye több millió polgár életét árnyékolja be. Ezeket a már amúgy is súlyos egyenlőtlenségeket a Covid19 pedig még tovább súlyosbítja.

Itt az ideje, hogy felszámoljuk a lakhatási válságot. Uniónk általános jólléte függ ettől. Ideje újragondolni az uniós szakpolitikai menetrendet, hogy a lakhatás megkapja azt a figyelmet, amit érdemel.

Az otthon sokkal több, mint egy postacím: az a környezet, amelyben élünk, szeretünk, építjük jövőnket, és – egyre inkább – dolgozunk. A foglalkoztatáshoz és egyéb lehetőségekhez való hozzáférés egyik sarokköve. Az a hely, ahol megpihenhetünk és menedéket találunk a mindennapi stressz elől. Az otthonhoz – jó minőségű és megfizethető lakhatáshoz – való jognak minden polgárt meg kell illetnie, ehhez pedig egy egyetemes lakhatási modellt kell életbe léptetni. Ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor jelentős lépést tehetünk az esélyegyenlőség biztosítása és Uniónk társadalmi kohéziójának növelése felé.

A lakhatásnak az Európai Unió kiemelt prioritásává kell válnia, és valamennyi uniós politikának hozzá kell járulnia a mindenki számára elérhető tisztességes és megfizethető lakhatás biztosításához. A szociális jogok európai pillérében foglalt kötelezettségvállalások nem maradhatnak üres szólamok. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend uniós szintű végrehajtása során prioritásként kell kezelni a szociális célkitűzéseket, amelyek lehetővé teszik polgáraink számára, hogy részt vegyenek életkörülményeik kialakításában, ideértve a megfizethető lakhatást is. A lakhatással kapcsolatos célok számára ugyanolyan mértékben kell biztosítani a jogi érvényesíthetőséget, mint az ökológiai célkitűzések, a költségvetési konszolidáció és a pénzügyi stabilitás számára.

A megfizethető lakhatásba való beruházás kifizetődik. A társadalmi kirekesztés és a területi szegregáció elleni küzdelem egyik fontos eszközéről van szó, amely segít befogadó élettereket létrehozni és hozzájárul az éghajlat-politikai célok eléréséhez (a lakhatás az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 36%-áért felelős), továbbá pozitív hatással van a helyi gazdaság vonatkozásában is.

Hiszünk egy összetartóbb Európában, amely mindenki számára védelmet nyújt azáltal, hogy tisztességes lakóhelyet biztosít minden polgárnak, különösen a kiszolgáltatott csoportoknak. Hiszünk abban, hogy polgárainkkal és közösségeinkkel partnerségben enyhíthetjük az éghajlati válság hatásait azzal, hogy olyan lakásszektort építünk ki, amely energiahatékony otthonokat biztosít. Úgy látjuk, hogy helyi és regionális szinten mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy előmozdítsuk a befogadó közösségeket és a lakhatás terén történő innovatív együttműködést.

Az alábbiakat kérjük az Európai Uniótól és tagállamaitól:

• európai megállapodás a lakhatásért, amely kiegészül egy az európai és nemzeti szintű lakhatási lehetőségek nyomon követésére szolgáló szilárd rendszerrel, és bevonja a helyi és regionális önkormányzatokat is;
• a fenntartható lakhatásba irányuló beruházások növelése az elmúlt évtized 600 milliárd eurós beruházási hiányának pótlására: új otthonok építése, felújítás a szénlábnyom csökkentése érdekében, valamint élhető lakóövezetek kialakítása a polgárokkal közösen;
• egyértelmű kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a lakhatásba történő közberuházások méltányosabb lakáspiacot eredményeznek, és a beruházásokat olyan kötelezően teljesítendő feltételekhez kötik, mint a lakáshasználat biztonsága és a megfizethetőség;
• a megszorító intézkedések megszüntetése, lehetővé téve a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára, hogy fokozzák a lakhatásba irányuló beruházásokat annak érdekében, hogy bővüljön a mindenki számára megfelelő és megfizethető szociálislakás-állomány (a lakásköltség-túlterheltségi arányra vonatkozó referencia-küszöbérték nem lehet magasabb, mint a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének 25%-a);
• az állami támogatásokra, az uniós számvitelre és ellenőrzésre vonatkozó szabályok módosítása, valamint a lakhatás felvétele az általános gazdasági érdekű szolgáltatások közé, lehetővé téve átfogó lakhatási politikák kidolgozását;
• a digitális platformok lakáspiacokra kifejtett negatív hatásainak szabályozására szolgáló európai keret létrehozása;
• európai kötelezettségvállalás az ingatlanpiaci spekuláció és pénzmosás elleni fellépésre, amely magában foglalja egy átláthatósági nyilvántartás és a helyi bérleti díjak ellenőrzésére szolgáló rendszerek létrehozását, valamint az ingatlanpiac szabályozását;
• a lakhatás megfizethetőségének beépítése az európai szemeszterbe és a nemzeti reformprogramokba; valamint
• az uniós városfejlesztési menetrend lakhatási partnersége által megfogalmazott ajánlások nyomon követése a lakhatással kapcsolatos jövőbeli uniós szakpolitikák kialakításakor.

Aláírók:

Christophe Rouillon, a Régiók Európai Bizottsága PES csoportjának elnöke

Iratxe García Pérez, az Európai Parlament S&D képviselőcsoportjának elnöke

Szergej Sztanisev, az Európai Szocialisták Pártja elnöke

Heléne Fritzon, európai parlamenti képviselő

Agnes Jongerius, európai parlamenti képviselő

Estrella Durá Ferrandis, európai parlamenti képviselő

Manuel Pizarro, európai parlamenti képviselő

Maria João Rodrigues, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány (FEPS) elnöke

Andor László, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány (FEPS) főtitkára